Újra itt. 2010.09.04. jártunk erre a két nagyobbik fiammal, akkor voltak kb. ennyi idősek mint most a hármaska. Most neki hajtjuk a gyerekkéktúra teljesítést. Együtt a családdal. Volt néhány feltétel a húsvéti túrára, de sikerült olyat választani ami mindenkinek megfelel. Kis kocsizás után letettük az autót az út mellett és elindultunk felfelé Dobogókőre.

Hamar meg lettem szólva, nem rohanunk sétálunk. :). Csacsogva, fényképezgetve értünk fel a bélyegzőhöz.

Hát mit is mondjak, kicsit nagyon fura volt a sok AK után ez a tömeg az erdőben és Dobogókőn. (Jó, hülye nem vagyok ilyesmire számítottam.). Ittunk egy kávét, a gyerök kért egy zsírosdeszkát.

Mint a jó turisták sörrel a kezemben indultunk lefele, már a kereszt jelzésen érve el az erdészeti utat, a két nagyja kocsival indult Szentkeresztre, mi hárman meg legyalogoltuk a maradékot. Ó az  szép Felső Kocsma.

Végül 8.7 km séta után indultunk haza. Szép családi nap volt. Ilyen volt majd 10 éve :)

https://diszpintyekakeken.blog.hu/2017/10/14/15_szakasz_pilis_rozalia_teglagyar-dobogoko_22_8_km

Igazából felmérő túra volt, mit bír a kedvesem fájós térde, meg ha megyünk mennyivel lehet számolni. Mindkét kérdésre jó választ kaptam. Most jöhetnek az ilyen és hasonló túrák. Nem mindenkinek kell szeretni az egész napos túrázást nem igaz?