Haladni kell pénz nem számít. Irány az utolsó előtti túra. 

Nézegettem az előrejelzéseket, szerencsére 1 hete nem esik, viszont hideg lesz. Nem baj, azt szeretem. Is. :)

Vívódtam, hogy vigyek-e váltás ruhát, de tekintettel a tömegközlekedéshez kötött időre, tudtam kocognom is kell kicsit. Így marad a futóhátizsák. 

Korán volt 1/2 4, amikor ébresztett az ébresztőm. Előző nap összepakoltam, így 15 perc készülődés és már autóba ültem. 7:50 kor szálltam ki a kocsiból Szentgyörgyvölgyön. Ismerős a település nyárról. Kocogva indultam a Szenterzsébetek felé.

Szeretem ezeket a csendes reggeleket, napsütötte hideget, napfelkeltét, az ébredező falu hangjait.

Nem is vágytam semmi zajra, így a fülesem a zsebembe maradt. Ha olvasgatom a terepfutó blogokat, jön ez a "tempó: nézelődős" kifejezés. Én is így kocogtam, de fél óra múlva inkább bámészkodósra váltottam. :).

Kerkakutas után érdekes vörös agyagos út:

Meg a szegény maci fellógatva. Vajon elhagyta valaki?

Maci után a csókos fa Labellóért kiállt, még a pusztaszentpéteri nagy kanyar előtt:

Csekkolva az időt éreztem, hogy elég lesz a szapora gyaloglás innentől. Annyira jól haladtam, hogy az Oszkár tanyához is letértem a bélyegzőért. Mondjuk nem értem miért nem kanyarodik oda a jelzés, ha már út van arra felé :).

Utána az elhagyott, és mégis gondozottnak látszó temető:

Szép erdős mezős rét errefele:

Pecsételtem Csödén is, legyen teljes a kollekció. Zalalövő felett a nyaralóknál, a derékbe vágott fa is élni akar:

A Zalalövőre bevezető, szépen megcsinált murvás út elcsábított a kékemről. Nem baj,volt időm visszamentem. Igazi ortodox kéktúrázóhoz méltóan :).

Vívódtam  érdemes-e sietni az egyel előbbi  vonathoz, mert elérhető volt. De inkább megmásztam a Zalalövő feletti dombot, gondolva arra, hogy a  Happy End túrám nem baj ha kicsit rövidebb. Mer lehet kicsit ittasak leszünk. Vessetek meg, de így lesz. Lesétáltam a szerpentinen a vasútállomáshoz. Kicsit szárítkoztam, majd felszálltam a különvonatomra. Nevezhetem így, hiszen egyedül utaztam rajta :) 274 Ft. megérte :). Őriszentpéteren a buszállomáson jutipizza a busz indulásáig. Mer megérdemlem. Meg a meleget is:

A talaj, tekintettel a hidegre, fagyott volt majdnem végig. A jelzések rendben, tényleg csak Csöde után kellett figyelni az átlagosnál jobban. A térképemhez képest némi elterelés is volt, de jól jelölve.

Köszönjük a gyors és szép jelzésfestést.

Végig nagyon elmélázós hangulatban voltam, valahogy egyszerre élveztem is a túrát, és szomorkodtam, hogy a DDK lassan a végére ér.

A kis kitérőkkel végül ennyit mentem: