1. nap 1-2. túra

Kedden meló után Gergőt felvettem és döngettünk Szeged irányába. Zsombón a Kardos vendégházban foglaltam szállást. A szállásadó a foglaláskor történő telefonos beszélgetésünkön feltett tapogatózó kérdésemre kedvesen felajánlott egy esti fuvart Sándorfalvára. Így gyors átszállást követően már az ő autójában ülve, amikor kérdezte mi a holnapi tervünk, ismét kedves felajánlást tett. Megígérte reggel átvisz minket Ruzsára is. Kalaplengetés. 

Végre gyalogoltunk a Baurger King éttermi pecsételés után. 8 km bitumen várt, meg a lassan sötétedő táj.

Szatyamzon a körforgalomban a két kukás kéktúrázó:

Indokolt volt a kukásmellény felvétele, elég forgalmas az út Szatymaz végéig.

Naposlementés kelőholdas holdas este volt.

Az autópálya keresztezés után a még a letérés előtt megszemléltem egy buszmegállót, ahol örömmel vettem, hogy 15 perc és van egy busz Zsombóra a csárdához. Siettünk, de a a kilenc órás konyhazárást nem értük volna el ha gyalogolunk, és így vacsora nélküli hosszú este várt volna ránk, úgy döntöttünk elengedjük a maradék 5-öt és bebuszozunk vacsorázni. És lőn.

Javaslom a csárdát az éhező  túrázóknak, mert irdatlan adag kajákat osztogatnak jó árban. Meg jéger sör combó is van :).

A vacsi közben aszongya a Gergő: mi lenne ha nem holnap pótolnánk a lemaradt részt, hanem a szállás elfoglalása után még tízkor elindulnánk, és az utolsó busszal fél éjfélkor hazajönnénk. Ja és felajánlott egy üveg bort is az útra. Könyörögnie nem kellett ezek után... Ez lett. Végigbattyogtunk a falun, megállapítva, hogy nagyon szép, rendes település. Szépen elborozgatva a hold fényében lámpa se kellett, szép este volt...

A sofőr érdekesen nézett ránk, hogy 3 óránként a két ismeretlen felszáll a buszára...

Így lett az első napi egy túrából kettő. Ja hát a bitumen érdektelen volt, az éjszakai meg a békazenével meg a majd teliholddal csudijó.

Éjfélkor már megfürödve aludni tértünk a csodaszép szálláson. Javasolt 6-8 főnek hatalmas szobák, nagy étkező , szép kert.

2.nap

Reggel normális hat órai kelés, és a házigazda fuvarjával már negyed nyolckor reggeliztünk Ruzsán. 

Az első rész az erdőben a reggeli napsütésben csuda szép volt. A stuccok is. 

Ez olyan szinten bearanyozta a napot, hogy innentől minden csak jól mehetett.

Végre ismét tudtam a kedvesemnek tobozt szedni, még fára is másztam egyért. ( hehe )

A művelt földek ( na jó homok ), a tiszta, rendezett faluk, a sok őz, a hibamentes út, ami vagy bitumen, vagy alig süppedő éppen csak puha lépést adó homok. A szokásos beszélgetés a Gergővel, mindenről amit láttunk eszünkbe jutott valami mondanivaló. Valahogy tényleg minden klappolt. A  faluk amiken keresztül mentünk nagy részben szép gondozott portákkal tele, szorgos népek laknak erre felé.

Vagy  három tanyasi iskola mellett is elsétáltunk, megbeszélve milyen fura is lehetett mai szemmel az az iskolarendszer.

Családosok figyelem, van hova fejlődni kerti játékok terén:

Ez is egy szép házikó volt, de sok ilyet láttunk.

Még a szokásos "utolsó 3 kilométer, de fáj minden" érzés is elmaradt. Ahogy beléptünk a zsombói pecsételőhegyre 3 perc múlva már az asztalon volt a menü.

Egy újabb nappal kevesebb a kékből, egy újabb  speciális túra. Jó vóóóót na.