A családi nyaralásunk helyszíne az Őrség volt. Életemben most voltam itt előszőr,de nem utoljára hiszen maradt még belőle. De annyira friss az emlék, hogy most muszáj írnom róla.

Nekem valahogy az jutott eszembe, olyan mintha a Cserehátat keresztezték volna a Zemplénnel. Miért gondolom ezt? Nyitott dombos terek, mezők és hihetetlen erdők váltakoztak, ezektől a túrák érdekesek lettek. Az autózás meg olyan mintha a Zemplénben lettünk volna kevesebb erdővel. Piciny falvak, néha furcsán keresztezte őket az út, falu eleje tábla, 2-3 ház falu vége tábla, majd pár perc újra ugyanaz a falu eleje tábla .... Érdekes :) A belső utak itt is vacakok, mint a fent említett tájakon. 

Látnivalókat nem sorolom, a tizedét sem néztük meg a "kötelezők"-nek. Nem baj, megyünk még...

Az emberek olyanok mint bárhol, vannak kedvesek és kedvetlenek is.

Kedvetlen volt a tökmindegy melyik tökmagolajos helyen a bemutató.

Kedves volt a Bognár étteremben a személyzet, ismeretlenül is kaptunk kedvezményt többször is. A Lenti termál fürdőben szintén így jártunk.

Nagyon kedves emlék maradt a korongozás Csótár Rezső műhelyében, közvetlen, vicces és egy percig sem volt kényszer a vásárlás. Amikor szerény vásárlásunkból még kedvezményt is adott, majd amikor kérdeztem mennyi lesz a foglalkozás ára azt mondta:

- Hiszen én is  jól érezem magam veletek együtt, már csak nem fogadok el érte pénzt.

Végül a túrák. Igen, határozottan többet terveztem, de valahogy jobban esett  most a családommal henyélve tölteni a napokat.