AK 2. túra 2018.02.15. Megyehatár buszmegálló-Halápi csárda 29.5 km

2018. február 15. - Fődíszpinty

Szokásos utazás, de most kivételesen előző esti érkezéssel érkeztünk Debrecenbe, baráti házaspárral. /Erika és Gergő/. Reggel ketten Gergővel kimentünk a buszállomásra, ahol kellő kép zavarba hoztuk az információs ablaknál ülő hölgyet. Én ragaszkodtam a Nyíracsád és Nyírlugos közötti "Megyehatár" buszmegállóhoz, ő meg ragaszkodott ahhoz, hogy ilyen nincs. elvoltunk egy darabig, míg kiderült: a menetrendben a fenti megálló neve "Nyíracsád 17.6 km", mindegy a busz meglett a kávé belefért. Indulás. 1 óra múlva szálltunk le, és egy közös kép után elindultunk Nyíracsád felé. Persze sikerült a Gergő első AK lépéseit nem az AK jelzésen megtenni. Ez már hagyomány lesz. Neki az 1. nekem a 2. túra:

A jelzést felvéve indultunk tovább, majd beszélgetve ismét egy kis egyenes a balkanyar helyett, majd egy kis jelzéskeresgélés. Nem voltunk toppon na. A lenti helyen beszántották az utat a toronyszerű magasles környékén.A vargabetű utáni egyenes alatti fás rész már szántás. Az út nem létezik. Megoldható.

A szántás kicsit mély:

Kiértünk a Nyíracsádra vezető országútra, majd a faluban pecsételtünk, kávéztunk és haladtunk tovább.

Buzitai kék autópálya:

Innentől a dimbes-dombos rész jött semmi extrával egészen a Nyírmártonfa-Vámospércs közötti közút elhagyása utánig. Itt elhaladtunk az "pusztuló tanya" mellett, ott köszöntünk a dolgozóknak, majd nem lelvén jelzést visszafordulva ismét köszöntünk. Meglepődve láttuk, hogy az utat egy bezárt, nem elhagyott tanya kerítése zárja el. Kis tanakodás után ismét megfordultunk és megkerültük a tanyákat:

Innen a Zsuzsi vonat végállomásáig semmi. Ott meglepődve láttuk a vonatot, ami mint kiderült próbaúton volt a hétvégi télbúcsúztató rendezvény miatt. Amire kedvesen meghívtak minket. Mi mondtuk nem erre fele lakunk. erre ők: akkor szóljunk a többi túrázónak. Szólok. Vicces volt amikor le akartam fotózni a vonatot öten öt felé spricceltek szét a vonat mellől.