8 év a kéken

AK 2. túra 2018.02.15. Megyehatár buszmegálló-Halápi csárda 29.5 km

2018. február 15. - Fődíszpinty

Szokásos utazás, de most kivételesen előző esti érkezéssel érkeztünk Debrecenbe, baráti házaspárral. /Erika és Gergő/. Reggel ketten Gergővel kimentünk a buszállomásra, ahol kellő kép zavarba hoztuk az információs ablaknál ülő hölgyet. Én ragaszkodtam a Nyíracsád és Nyírlugos közötti "Megyehatár" buszmegállóhoz, ő meg ragaszkodott ahhoz, hogy ilyen nincs. elvoltunk egy darabig, míg kiderült: a menetrendben a fenti megálló neve "Nyíracsád 17.6 km", mindegy a busz meglett a kávé belefért. Indulás. 1 óra múlva szálltunk le, és egy közös kép után elindultunk Nyíracsád felé. Persze sikerült a Gergő első AK lépéseit nem az AK jelzésen megtenni. Ez már hagyomány lesz. Neki az 1. nekem a 2. túra:

ak1.jpgA jelzést felvéve indultunk tovább, majd beszélgetve ismét egy kis egyenes a balkanyar helyett, majd egy kis jelzéskeresgélés. Nem voltunk toppon na. A lenti helyen beszántották az utat a toronyszerű magasles környékén.A vargabetű utáni egyenes alatti fás rész már szántás. Az út nem létezik. Megoldható.

ak15_1.png

ak6_1.jpg

A szántás kicsit mély:

ak4_1.jpgKiértünk a Nyíracsádra vezető országútra, majd a faluban pecsételtünk, kávéztunk és haladtunk tovább.

Buzitai kék autópálya:

bazita.jpg

Innentől a dimbes-dombos rész jött semmi extrával egészen a Nyírmártonfa-Vámospércs közötti közút elhagyása utánig. Itt elhaladtunk az "pusztuló tanya" mellett, ott köszöntünk a dolgozóknak, majd nem lelvén jelzést visszafordulva ismét köszöntünk. Meglepődve láttuk, hogy az utat egy bezárt, nem elhagyott tanya kerítése zárja el. Kis tanakodás után ismét megfordultunk és megkerültük a tanyákat:

ak11_1.png

ak12_1.pngInnen a Zsuzsi vonat végállomásáig semmi. Ott meglepődve láttuk a vonatot, ami mint kiderült próbaúton volt a hétvégi télbúcsúztató rendezvény miatt. Amire kedvesen meghívtak minket. Mi mondtuk nem erre fele lakunk. erre ők: akkor szóljunk a többi túrázónak. Szólok. Vicces volt amikor le akartam fotózni a vonatot öten öt felé spricceltek szét a vonat mellől.

zsuzsi.jpgInnen eseménytelen út a kilátóig. Megállapítottuk ez a 25 000 000 Ft jó helyre ment, nagyon  szép és nagy a kilátó.

kilato.jpg

Felmentünk, bár a pára miatt csak ennyi látszott a tájból, azért megérte.

ak9_1.jpgHalápig már könnyű út várt minket. Ott én elfutottam a múltkor elkerült ortodox rész bejárni:

ak13.pngÍgy lett meg a 2. túrám.

18 éven felülieknek:

Halápi csárda gyerekselypítéssel: halápicsája

 

RP-DDK 9. túra 2018.02.13. Mórágy vasútállomás-Szekszárd 31.8 km

Csatlakozva a kedvesem utazásához indultam el a DDK fenti szakaszát teljesíteni. Az eltévedős rész már a bátaszéki lehajtónál kezdődött amit benéztem. Nem mondom el mit tettem :). A karámoknál hagytam abba annak idején itt szálltam ki az autóból és indultam el felfele a löszös/taknyos úton szép havazás kiséretében.

karamok.jpg

loszostaknyos.jpg

loszostaknyos_cipovel.jpg

Az emelkedő végén bekanyarodván az erdőbe eszembe jutott Hörpölin beszámolójából a nehezen járható erdőről. Örültem, hogy már kitakarították, oszt később rájöhettem mégsem megvolt az a rész még mindig. A szálkai tavaknál semmi extra nem volt, eltekintve attól, hogy itt állandósult a víz jelenléte a cipőmben. helyenként jól futható részek is voltak. Kissé előrelátó módon keveset futottam, hogy végig bírjam. Emitt lent a tavak és a szálkai életképek:

 

szala_2.jpg

szalka_3.jpg

szalka_hid.jpgA fenti kis hídon gondoltam átmegyek telefonnal a kezemben hátha történik valami érdekes. Nem történt.

A szálkai szarvasbika szobor:

szalka_bika_1.jpgA boltnál a pecsét rendben. Ittam egy kávét a trafikban és haladtam tovább. Mivel itt jó volt az út sokat futottam amíg nem lett meredek nagyon a szurdik. /Nem én írom rosszul ezen a környéken így hívják a bevágódott völgyeket. Tudom már mindenki tudta de hátha mégse./ Majd felértem a Szálka-Grábóc közötti kis gerincre.

szalka-graboc_felut.jpgInnen egy szép szurdikban vezetett az út be Grábócra , de inkább csúszva mint lépegetve volt járható. Így értem a kolostorhoz sajnos túl korán, így zárva volt, de feltettem a bakancslistára.

gorogkeleti_kolostor.jpgA kisboltban vettem egy banánt és kávét a pecsételés után. Elbeszélgettem a boltos hölggyel. Majd futottam tovább mer jó volt az út. A teheneknél a kutyák csak ketrecből ugattak meg. A Gyurkó-völgy felfele szuszogós volt. Lefele meg csúszós. Ittam és mosakodtam:

ittam_mosakodtam.jpgA Sötét völgy oldalazós része jól futható. Nem véletlenül kijelölt futóösvény. Még tornapálya is van rajta:

tornapalya_erdoben.jpgEztán láttam szarvasokat, igen azok a homályok ott messze:

sotetvolgyi_szarvasok_1.jpgA gyerektábor előtt ettem ittam fújtam. Csináltam csendéletet:

csendelet_18_km_nel.jpgMajd az Óriás hegy fennsíkján önarcképet kékkel:

ena_kek_meg_az_ut.jpgAz ott az orromnál nemfika, képhiba.

A Bati-keresztnél nem mentem fel a kilátóhoz. Nem lusta vagyok hanem okos. Minek is mentem volna. Ez 10 méterre volt tőlem oszt alig látszik

kilato_de_minek_1.jpgEzután jött a szokásos elnézése a jeleknek, vonzott egy szép lejtő lefele a kék meg a Szarvas szurdikba ment inkább felfele, na ez nem volt jó. Csak nagyterpeszben lehetett menni, vagy bokáig a sárban. Innen már gondoltam egyszerű lesz lefele a maradék 5 km. Hát nem volt az. A kövekkel kirakott,jeges szurdik út gyalog sem volt egyszerű, óvatoskodtam rendesen. Csak vége lett ennek is. Szekszárdon belül az első nyitott kocsmában ittam egy nemteát.

nemtea.jpg

 Szép a belváros, képet nem kaptok higgyétek el. Az állomáson a pecsét rendben.

nemszep_1.jpgSzerintem ezt nem kéktúrázok, hanem unatkozó várakozók csinálják. Ugye.

Szárítkoztam, majd életem párja megérkezett és döngettünk haza.

visznek.jpg

Köszi Kedves a mai napot. Is.

Végig nagyon pozitívan fogadtam a körülményeket. Nagyon élvezetes túra volt, pont attól amilyen lett. megvan a két vége már csak azt a középső 310 km kell belerakni a zsákba.

Innentől csak 18 éven felülieknek!!!!!!

Szekszárd előtt amikor elkezdett szakadni a hó, és láttam a a pocsolyákat, hát nem voltam irodalmi.

Amikor kiszálltam mindjárt tettem 10 lépést rossz irányba. A kurva életbe. Felfele a taknyot és a sarat mosolyogva anyáztam. A tónál pisilés közben a kesztyűket a számba tartottam. Amíg ki nem csúszott és bele nem esett a pisibe. A picsába. Majd rájöttem 10 méter múlva, hogy a cipőmet is be akartam kötni. Szavak már nincsenek, vagy legalábbis nem leírhatóak. Nem hoztam kábelt pedig akartam én marha. 10 perc múlva: megvan én okos.

Grábócnál a boltnál:

A Gulyás Lajos által emlegetett 3 alkesz:

Szépen végignézték ahogy elviszi a szél a füzetem tasakját. Majd a beszélgetés:

"Öcsém a lánc az nyúlik akar mit csinász...ki a faszom keres, ja csak az asszonyaz ráér"

 

Kéktúra helyi idegenvezető ötletelés.

Kéktúra helyi idegenvezetők ötletelés.

 

Kedves Mindenki, Csernus Gábor tanácsára a következő ötlet megvalósíthatóságáról kérném a véleményeteket:

 

Az Alapötlet Adó:

A Másféllmillió… filmben voltak időnként helyi túratársak, akik csatlakoztak az alapcsapathoz. Mindig valami érdekességet, helyi sajátosságot, ismeretet adtak az adott szakaszhoz. Hm, elindul a vezérhangya J

Kifejtés:

Innen indulva jött az ötletem, ha valaki felém jár és rá ér, szívesen látom egy rövid beszélgetésre, kávézásra, teázásra kit mire. Tovább gondolva, ha már ott van, akkor miért ne csatlakozzak pár kilóméterre, és meséljem el amit a szűkebb pátriámról tudok.  Tehát elkísérem egy darabon, beszélgetés közben mesélek erről-arról.

 

Még azt is el tudom képzelni, hogy nálam alszanak néhányan J. Ez lenne a Kék kanapé szörfözés J/ /Ezt nagyon óvatosan, mert ha túl jól kezd működni, hiányozhat a bevétel a falusi turizmusból. /

Terv a megvalósításra:

Egyszerű, de valószínűleg kevéssé hatékony:

A Facebook csoportokban meghirdetem, hogy szívesen látok bárkit egy villám találkozásra nálunk. Megkínálom egy üdítővel, kávéval, szendviccsel, vagy amit kér. /Ez fakultatív/.

Felajánlom, hogy elkísérem egy darabon, és menet közben mesélek a környékről, történelemről, természeti értékekről.

A lenti lenne a hatékony:

Gábor szerint ha heyjoe hajlandó rá, akkor új térképrétegként megjelenhetne mindazok elérhetősége/ mármint az, amit szeretne magáról megosztani/, aki vállal egy-egy szakaszhoz kapcsolódva akár csak meghívást, akár csak idegenvezetést, vagy bármit.  Lehetne ez az ablak valami hasonló adatartalom:

Har… Csaba Dorog Bi… utca .. / 150 méterre a kék jelzéstől/

+36-30-32………..

har………chn@gmail.com

elérhetőség: bármikor/csak hétvégén/ reggel 4 és 5 között/

Frissítőpont, wc, wifi

Helyi idegenvezetést vállalok az előre egyeztetett időpontban.

Ide akár még ikonokat ki lehetne találni, rajzolni.

Innentől a kéktúrázók közössége sokkal személyesebb kapcsolatot tudna ápolni egymással. Már akinek van erre igénye.

Gábor szerint, ha legalább még 10 hasonlót vállaló túratárs jelentkezik, akkor beszél heyjoe-val és mehetne a dolog. Az adatok feltöltésében is felajánlotta a segítségét.

Vélemények?

AK 1. túra 2018.01.22. Vekeri-tó - Halápi csárda 17.5 km

Reggel 5:30-kor indultunk kedvesemmel Dorogról, Ő dolgozni, én pedig túrázni, ahogy mi szoktuk :). Fél 8 körül értünk a kempinghez mely zárva volt, pecsétet nem leltem, semmi gond visszamentünk picit a csónakházhoz ahol elhelyeztem az AK első pecsétjét a füzetemben. Egy gyors búcsúzás után Ő el, én pedig megkerestem a kéket. Meglett. Lefotóztam az első jelzésemet,

ak_1.jpg

majd vettem egy nagy levegőt és elindultam. 10 lépésnyi futás után gondoltam érdemes megnézni a telót, jó-e az irány. Őőőőő....

Megfordultam és elolvastam a táblákat /kivételesen legalább az irányt jól mutatták/, majd a megfelelő irányba fordultam és vettem egy nagy levegőt / ismét/ és elindultam.

ak2.jpg

Bal oldalon a töltésen kezdtem el kocogni. A nap sütött, én dúdolgattam amit a fülesem halkan zenélt, /Hobótól a By by Jonny../ jó vót na. Az út a töltésen még csak havas, de később, ahol letaposták a kocsik, inkább kissé jeges volt, így nem lehetett sietni. Bánknál megörökítettem egy utcanév táblát, majd ismét rossz irányt vettem fel pár lépésnyit. 

ak4.jpg

innen a kertek alatt kezdve, majd a töltésen haladva értem a Panoráma út közelébe. Itt találkoztam 2 komával, akiktől már csak az illendőség miatt is kértem egy kis útba igazítás. Megbeszéltük honnan hová megyek, aztán az út mellett a susnyásban végigszenvedtem az hídig az utat. /Most nézem a füzetben, hogy mehettem volna bitumenen is :)/ Innentől jó darabon alaposan letaposott, jeges út volt, már kissé fáradtan vettem az akadályt. 

ak_3.jpg

Lassuló tempóban ért kedvesem telefonja: elindult értem. Próbáltam én sietni így 12 km körül, de az út jeges volt, jöttek a dombok fel és le, persze erővel még bírtam volna /hi-hi/ csak hát a körülmények. Lassan azért odaértem a Fráter tanya elágazásához ahol megbeszéltük, hogy ez a kb. 1.5 km még belefér. Így sietve elindultam, annyira siettem, hogy nem figyeltem, hogy a kék nem rögtön ér ki a 48-as útra, így ide vissza kell jönnöm, hogy ortodox módon is teljesítettnek tekintsem ezt a 200 méter /köszi Mészáros András/. A csárdánál pecsét, és irány haza, 3-ra már itthon is voltunk.

Ez a túra volt az ajándék magamnak a 48. szülinapomra.

Az első tapasztalatok:

Így 0 fok körül elég a téli futónadrág, meg fenn 3 réteg ruha. Az utak jók voltak, a hó kicsit, a jég jobban akadályozott. De belefért. Nem gondoltam, hogy ilyen sok az erdős rész. Kicsit fura, hogy a bélyegzők / A Vekeri és a bánki nem a kéken vannak. A táj szép így havasan mindig, mindenhol. Máris megszerettem az alföldi kéket.

A jegyzőkönyv kedvéért:

trek.png

adatok.png

AK 0. túra

Lassan hétfő és elkezdem végre. Heyjoe szerint a köröm 53%-on áll, de már nem sokáig :) Már nagyon várom. Tegnap felvétel nyertem az AK csoportba is a facen, Így már teljes a kék csoport gyűjteményem. :)

Szeretném ha sikerülne ezeket a túrákat jól dokumentálva megőrizni itt a blogon. Igyekszem fényképezni, igaz csak telefonnal. A helyes pecsételés alap. Szerintem sokat fogok futni-kocogni. Kíváncsi vagyok milyen meglepetéseket tartogat számomra az Alföld. Remélem kapok néhány jó tanácsot a túratársaktól, és bízom benne találkozom is némelyikkel. 

 Bejegyzésem a facen:

Üdvözlök mindenkit. Nekem az Alföld szűz terület. Hétfőn kezdem a Vekeri-tó-Bánk-Halápi csárda közötti résszel. Valamit érdemes tudnom erről a részről? Kószáló kutyusok, esetleg jegesmedvék, nyakig érő sár? Esetleg különösen meredek kaptatók? Segítsetek kis tudatlan Fődíszpintynek.

Újra tervezés/újratervezés

Végre újra tervezgethetek, sőt tervezgetek mikor merre. A fene se gondolta volna, hogy fél év szünet, hogy hat a tervezőképességemre. :). Pl.

Kitaláltam, hogy kéne egy kb. 90-100 km DDK tavasszal. Kialakult az utazás fontos feltétele /értsd occó céges fuvar igénybevétele/. A kedvesem március 13-án Pécsre megy. Tehát vinni vagy hozni tud. Számára nem túl kényelmes Kaposváron túli terület elérése. Nekem meg lentebb már mind megvan. Tehát mivel hajt a vérem, meg a tervem az idei befejezésre, legyen több nap. Ok. Vigyen vagy hozzon? Inkább hozzon, hiszen túra után koszosan és büdösen ne terheljem az utazóközönséget jelenlétemmel. Akkor legyen a hazautazás 13. Mikor induljak?  90 km 3 nap napi átlag 30 km  ez jó. Akkor indulás 11. reggel. Hova? Jól elérhető Nagykanizsa, onnan Palin. Szeretem a pályaszállást. Na és akkor inenntől beindult heyjoe.hu, hörpölin lapja http://kektura.click.hu/, menetrendek.hu, google térkép párhuzamos és sok órán át tartó böködése.

Kialakult hogy maximum a Bázakerettye-Mesztegnyő táv jöhet szóba. 93 km. Hm. Időjárás ilyen távlatból passz, de mint tudjuk nincs rossz idő, csak rosszul felkészült turista. Szakaszolás?

1. változat:

1. nap utazás+ Palin-Kistolmács 27 km /szállás Palin/, 2. nap Palin-Zalakomár 33 km /szállás Zalakomár/, 3. nap Zalakomár-Mesztegnyő 28 km+kedvesem összeszed és haza.

Megtervezve, sirály lesz ,ok így jó. Másnap újratervezés:

2. változat:

1. nap utazás+ Palin-Bázakerettye 33 km /szállás Palin/, 2. nap Palin-Zalakomár 33 km/szállás Zalakomár/, 3. nap Zalakomár-Mesztegnyő 28 km+kedvesem összeszed és haza.

Belefér a plusz pár km, így jobb lesz folytatni majd Bázakerettyéről mint Kistolmácsról. Hogy ez miért nem jutott eszembe hamarabb, én hülye.

Megtervezve, sirály lesz ,ok így jó. Másnap újratervezés:

3. változat:

1. nap utazás+ Palin-Bázakerettye 33 km /szállás Palin/, 2. nap Palin-Zalakomár 33 km/szállás Palin/, 3. nap Zalakomár-Mesztegnyő 28 km+kedvesem összeszed és haza.

Jobb így sokkal, nem kell költözni, lehet futó hátizsákkal menni 2 napot. Hogy ez miért nem jutott eszembe hamarabb, én hülye.

Megtervezve, sirály lesz ,ok így jó. Másnap újratervezés:

4. változat:

1. nap utazás+ Palin-Zalakomár 33 km /szállás Palin/, 2. nap Palin-Bázakerettye 33 km /szállás Palin/, 3. nap Zalakomár-Mesztegnyő 28 km + kedvesem összeszed és haza.

Őőőőő. nézegettem hörpölin lapját, az a Palin-Bázakerettye nem egyszerű a 8 dombjával. Utazás után kevés lesz az idő rá. Megcserélem a két napot, így utazás után, a kicsit könnyebb terepre elég lesz az idő. Másnap korán indulva elérhető a busz Bázakerettyén. Hogy ez miért nem jutott eszembe hamarabb, én hülye.

Megtervezve, sirály lesz ,ok így jó. Másnap újratervezés:

5. változat:

1. nap utazás+ Zalakomár-Palin 33 km /szállás Palin/, 2. nap Palin-Bázakerettye 33 km /szállás Palin/, 3. nap Zalakomár-Mesztegnyő 28 km + kedvesem összeszed és haza.

Megáll a vonat Zalakomárban. Inkább leszállunk ott, onnan megyünk Palinra, nyerünk egy csomó időt, és kevesebbet kell utazni. Hogy ez miért nem jutott eszembe hamarabb, én hülye.

Megtervezve, sirály lesz ,ok így jó. Másnap újratervezés:

6. változat:

1. nap utazás+ Zalakomár-Palin 33 km /szállás Palin/, 2. nap Bázakerettye-Palin 33 km /szállás Palin/, 3. nap Zalakomár-Mesztegnyő 28 km + kedvesem összeszed és haza.

Ha reggel buszozunk setétben Bázakerettyére, akkor nem kell félni, hogy lekéssük az esti buszt ugyanott. Hogy ez miért nem jutott eszembe hamarabb, én hülye.

Megtervezve, sirály lesz ,ok így jó. Egyelőre....

 

 

2. bejárás 1. túra Aggtelek-Aggtelek :) 150 m

2017.10.14. Aggtelek

Amikor a befejező túrám másnapján Aggteleken felkeltünk és vártuk a Zsuzsát, felmásztunk a lépcsőn a barlang bejárata fölé. Megdöbbenéssel vegyes örömmel tudatosult bennünk: egy csoda volt, hogy tegnap abban az ünnepi állapotban mindenki épségben leért. Ahogy fentről körülnéztünk, a nagy csöndben a Balu megszólalt:

"Csabi, megvan, hogy most kezdted meg a 2. bejárásod"

Akkor még jót nevettem.....

Ps:

Akkor egy ilyen szakasznál hol is kell 2x pecsételni és dátumozni? :) 

Végjáték

"...úton lenni boldogság, megérkezni: halál..." Jack Kerouac

Érzem én, hogy tanulságot kéne levonni, meg osztán igényem is van rá. Kicsit csapongó lesz, ahogy jutnak eszembe a gondolatok.

Lássuk:

Életem egyik legjobb döntése volt, hogy elkezdtem járni a kéket. Az elmúlt közel 8 év utazásai, barátokkal, családdal szinte mindig e köré szerveződtek. Az országunkat ilyen mélységig megismerni, ez önmagában egy csoda. Ahogy a szervezéskor feltérképeztem a látnivalókat, mindig megdöbbentem mit rejteget nekünk a hazánk. Sorolhatnám, de lehetetlen, szinte mindegyik túrának volt egy "azta" élménye. És ez még csak a környezet. Ott vannak az emberi találkozások. Megérteni, hogy szinte bárhol, ahol nyitott szívvel kezdesz beszélgetni mindig van fogadókészség. Érezni, hogy mennyire vágyik mindenki beszélni magáról, vagy hallgatni mást. Csak az első szó nehéz....

A gyerekeimmel, a barátaimmal töltött rengeteg "minőségi idő".  Amikor csak mi voltunk ott meg a természet.

A túrák előtti tervezés, az indulásra várakozás izgalma. Csudijó.

Megváltoztatta a viszonyomat az úthoz. Az elején még szentségeltem  a sár, az emelkedő, a meredek lemenetelek miatt, el kellett telni 2-3 évnek, mire ezekre a dolgokra elfogadóan, szinte /bár ez magamnak is fura/ örömmel tudtam nézni. Éveztem hogy nem adják ingyen a teljesítést, hogy oda kell tenni magam erőben, szívben lélekben, mikor hogy.

Én balga azt gondoltam, ha befejezem vége van. Hatalmas tévedés. Ha ennyit foglalkozol bármivel, akkor az a részed lesz. Nem tudom elengedni, ahogy a csoportban is írtam: ez egy drog, a jófajtából. 

Közel 1200 km amit megtettem, és nem volt két egyforma túra. Volt 3-50 km szakaszhossz. Volt hajnali, esti, éjjeli, délelőtt délután. Volt minden hónapban túránk. Szakadó esőben, kánikulában, havazásban, -10 fokban. 

Visszagondolva nem tudok olyan túrát találni, ami rossz emléket idézne fel.

Talán ezért is megyek tovább a kéken.....

Mit is csinálok ezentúl másképp:

A kiírásnak megfelelő füzetvezetés. :)

Azon melegében lejegyzem az eseményeket.

Sokat fényképezek. mert más képei nagyon nehezen jutnak el hozzám.

Terveim-vágyaim:

Be szeretném fejezni a kört.

A DDK jó lenne ha idén befejeződne.

Szeretnék  hátizsákos, 2-3 napig tartó szakaszokat 1-2 jó barátommal megtenni.

Szeretnék egyszer-egyszer facebook csoportbeli ismeretlen ismerőssel túrázni. 

A félidei statisztika a végére így módosult:

63 ember vett részt legalább 1 kéktúra szakasz bejárásán.

84 napot túráztunk.

1008 túranapot tett meg a társaság összesen.

1 túrán átlagosan 12 fő vett részt

Ps:

Köszönöm az eddigi figyelmet, ezentúl nem zavarok ennyit. Ha bejárok egy szakaszt azért annak felteszem ide a zanzásított történetét. Felteszem senkit nem fog zavarni. 

 

 

27. szakasz Zemplén Nagy-Nyugodó-nyereg-Hollóháza 45.5 km

A 2013 valamint a 2017 nyári táborok alatt jártuk be.

1. túra 2017.07.27.Nagy-Nyugodó-nyereg-Nagyhuta 16.3 km

Egyedül vágtam neki a szakasznak, miután átcsúsztam a kötélpályán Sátoraljaújhelyen a kalandparkban :).  A kilátótól  a kék háromszög jelzés a korláton átmászva érhető el. Onnan lejutni a kékhez, hát nem volt könnyű, nagyon meredek sziklás ösvény vezetett le. Az eltévedést korrigáltam /jól megnézve hol is rontottuk el néhány napja, majd gondoltam spórolok egy kis távolságot némi levágással tekintettel arra, hogy a kéket már 3 napja bejártam a Gergővel. Nem nagy értelme volt, még szerencse, hogy egyáltalán járható erdőt találtam a járatlan úton :). Leérve a közútra balra becsaptam az erdőbe, a fene se gondolta, hogy ilyen szuszogós lesz. Na mindegy haladtam a gyaloglós, néhol kocogós tempómban. Vágáshután pecsételtem, majd jót futottam a bitumenen, nyerve végre egy kis időt. Innen újra balra be az erdőbe, ismét meredeken fel már jó fáradtan. Nem baj gondoltam még élvezem pár métert  a Zemplént és úgy is vége. Nagyhután bár reménykedtem, de zárva volt a helyi műintézmény. Pont úgy mint 2013-ban. Csak pár percet vártam, és jöttek értem. Kishután még egy sört is kaptam :). Elmentünk Telkibánya felé megnéztük a jégbarlangot, Mátyás király kútjánál. Nagyon érdekes volt.

2017.07.27.Nagy-Nyugodó-nyereg-Nagyhuta 16.3 km

A következő 3 túrát a 2013-as nyári tábor alatt jártuk be. Még akkor írtam egy alapos beszámolót, nem darabolom szét, ez úgy jó ahogy akkor leírásra került. Néhány fényképet tűzök csak bele.

2-3-4. túra 2013.06.30 Hollóháza-Nagyhuta 29.2 km

1. nap

Hosszas szervezés után 2013 június 29-én szombaton, reggel 8-kor két autóval a Zéével és az enyémmel végre útra keltünk. Indul a nyári tábor, hurrá! A Zé autójában a Zé a Móni, Felícia és Dana utazott. Az én autómban a Hartyán család 4 fővel, és Hohl Marci helyezkedett el.

 

Első megállónk a Tisza-tó volt, ahol három táborlakónkat kimentettük a Tisza-tó fogságából (Donó, Bobó, Márk). Rövid fagyizás után, délben indultunk tovább. Most már tényleg irány Füzérkomlós.

 

Három óra tempós autózás után a falu fölötti magaslaton az egész napi napsütéses idő után, egy felhőszakadás várt minket. Húsz percig néztük a kocsi ablakából a szép szállást és a gyönyörű szép kis református templomot az udvarban. A szomszédból áthozták a kulcsot. Szerencsére Zénél volt esőkabát. Kinyitotta a kaput, beálltunk és megvártuk az eső végét. Röpke fél óra telt csak el és már pakoltunk és költöztünk a házba. Csináltunk egy fiú szobát, egy lány szobát és egy felnőtt szobát.

 

Örömmel tapasztaltuk, a fényképek nem hazudtak, a ház csodálatos volt. Éppen csak kipakoltunk és tüzet gyújtottam a gulyáshoz, amikor megérkezett a Lakner autó, benne Renáta, Dóri, Hohl Zsófi és Ákos. Gyűlünk, gyülekezünk. Az Ákos kivette az első üveg borát a többit meg elrejtette egy asztal alá, nehogy megtaláljuk. De mire ő elővette a borát, mi a Zével már a lobogó tűz mellett megittuk az áldomást a megérkezésre.

 

A gulyás gyorsan készült, mert itthon mindent előkészítettem. Itt már csak a répát és a krumplit kellett megpucoltatni a gyerekekkel. Nagyon ügyesek voltak mindannyian. Olyan jó volt a tűz, hogy nem győztem sürgetni a lányokat, hogy siessenek a csipetkével. Hét óra körül vacsoráztunk, közben megérkeztek a Fagyiék is, sátrat vertek az udvarban. Szavam ne felejtsem. A Móni otthon bedagasztott egy adag lángost, úgyhogy a vacsora a gulyás mellé, nagyon finom sajtos-tejfölös lángos volt. Hamar elfáradtunk, este tízkor már alig vártuk, hogy lefeküdjenek a gyerekek. A takarodó elrendelése után nekünk sem kellett csak néhány perc, hogy elaludjunk.

2. nap/ a szakasz 2. része 12 km

Reggel kicsit korán keltünk. Hiába, a friss levegő, valamint én, aki öt óra húszkor ágyba vittem a kávét. Hat óra körül mi felnőttek neki álltunk elkészíteni a reggelit. A gyerekeket hétkor keltettem hangos üvöltözéssel. Nagyon örültek neki. Fél nyolckor együtt reggeliztünk. Nagy élmény volt. Szendvicsek, édes, sós, tea, kakaó. Reggeli után a gyerekeknek szabad program, minket pedig az uzsonna elkészítése várt.

 

Kilenckor indultunk neki a túrának, a tervek szerinti Füzérkomlós – Vágáshuta/Nagyhutáig mentünk/ közötti 12 km várt ránk.

Hosszas térképezés és GPS-ezés után végre megtaláltuk a túrautat, ami az elején még jó volt, aztán egyre nagyobb csalánosba vezetett. A végén amikor már a gyerekek sem látszottak ki a csalántengerből, muszáj volt egy másik ösvényen haladni a kék túra útvonal mellett a repcésben. Itt kissé izgultam a folyamatos méhzümmögés miatt, ami itt-ott nagyon erős volt. Szerencsére csípések nélkül megúsztuk a repcést, majd egy könnyebb rész következett az erdőben és kis idő múlva megérkeztünk Bózsvára. Itt elfogyasztottuk szerény ebédünket, 78 db szendvics stb. Itt értek utol minket a Gergőék, a Bandiék, a Gyuriék és az Arnoldék. Itt már látható volt, hogy túlvállaltuk magunkat és mivel a Gergőék itt befejezték a túrát, megkértük őket, hogy vigyék el a Felíciát és az Ákos és jöjjenek elénk Nagyhutára. Amikor elváltunk elindultunk és egy könnyű túraúton elérkeztünk Kishutára a vasútállomásra. Szerintem ez a világ leghosszabb faluja. Itt a sofőrök leváltak a csapatról és rohantunk előre, hogy Nagyhutáról minél hamarabb elmehessünk a többi autóért. Ez nem annyira jött be. De csak negyed órát kellett várni, hogy megérkezzenek az Arnoldék az autóval és ezzel együtt megérkeztek a lemaradó társaink is. E kis fennakadással ért haza mindenki négy órára. Érzékeny búcsút vettünk Renátától és Ákostól, nekik véget ért a tábor. Helyettük érkezett, szinte meleg váltásként a Kiss család és vendégük Sára. Szerencsére a vacsorát időben hozták. Óriási mennyiségű húsleves, rántott hús és petrezselymes krumpli. Alig fejeztük be a vacsorát, amikor megérkeztek fehérvári barátaink Gabi, Csilla, Szilárd és Balu. A Camp Diszpintyek teljes létszámmal üzemelt. Sokat nem kellett könyörögni a gyerekeknek, hogy menjenek aludni, mondjuk mi sem bírtuk sokáig az estét.

3. nap 

Reggel egy kicsit sikerült később kelni, hatkor, az új vendégeknek vittem a szokásos reggeli kávét, majd a most már mániánkká vált reggeli szendvicskészítés és uzsonnacsomagolás következett. A reggelinél bevezettük a közös köszöntést, amit én kezdtem „Jó étvágyat mindenkinek”, a gyerekek válasza „Kööööszööööönjüüüük széééépen, viszoooont kííííívánjuuuk”. A reggeli befejezése után a gyerekek pakoltak és mosogattak, mint ahogy innentől kezdve minden étkezés után. A mai tervünk Sátoraljaújhely, kalandpark. Fantasztikus volt a hosszú libegő, ami felvitt a kilátóba, de a gyerekeknek és szerintem a felnőtteknek is, a bobpálya tetszett a legjobban. Hosszú, gyors, szuper!

 

A szokásos déli szendvicsezés után megnéztük Sátoraljaújhely főterét, ettünk egy fagyit, megnéztük a zenélő szökőkutat. Öt óra környékén már otthon voltunk. A mai vacsora babgulyás és a szülők által sütött palacsintahegy volt. Ez is jó nap volt.

4. nap/ a szakasz 4. része 14km

Kedd reggel kísértetiesen hasonlított a többi nap reggelére, ébredés, kávé, reggeli, szendvicskészítés, …viszont kívánjuk!... A mai volt a „nehéz nap”, nagy szintkülönbség, 15 km. A túrán részt vett a Kiss család, Sára, Daniella, a Hohl család, a Szabó család, a három nagy Hartyán, Csilla és Szilárd. A tábor többi lakója kisvonatozni ment. A túra bár nehéz volt, de nagyon szép.

origto2.jpg

Az első három óra végig felfelé a Nagy-milic csúcsára (ebéd), ahol egy jó darabon a szlovák-magyar határon vezetett az út.

diszpintyek.jpg

Innen egy jó meredek lefelé, majd egy lankás szekérúton értünk le a várforráshoz.

var3.jpg

Ütemterv szerint a reggel kilenckor megjósolt délután négyre értünk le Gergőékhez Füzérre. Innen egy kis autólogisztikával mindenki átjutott a szállásra. A Móni és a Felícia egy nagy tál frissen szedett málnával várt minket haza. Az első autóval a Donó és a Kristóf is lement és mire mi leértünk meglepetésként megterítettek, nem hittünk a szemünknek, nagyon köszönjük. Az e napi vacsora borsóleves és tarhonyás hús volt. Ezt az estét már jobban bírtuk mi felnőttek, főleg úgy, hogy tudtuk reggel csak hétkor kell kelni, laza napunk lesz.

5. nap

Szerdán elég volt hétkor kelni, a többi ugyanaz mint az előző napokon. Elmentünk megnéztük a füzérradványi Károlyi kastélyt. Ide az Erika és a Zoli biciklivel jött utánunk, illetve előttünk. A kastély szép volt. Néhányan a kert megnézése helyett, felcipeltük a közös nagy uzsonnás dobozunkat és a pokrócra leheveredtünk ebédelni. Röpke két órás ejtőzés után megnéztük a parkban az ország egyik legidősebb fáját.

madarak_a_fan_1.jpg

Innen Pálházára mentünk fagylaltozni, bár vonatozás is tervben volt, de azt a hőség és a hosszas várakozás miatt inkább kihagytuk. A fagyit köszönik a gyerekek a Süti bácsinak. Visszamentünk a szállásra, gondoltuk a következő programnak beiktatjuk a pihenést. Majd, hogy ne múljon el hiába Isten drága napja, úgy döntöttünk engedünk szállásadónk szíves unszolásának és átmegyünk Pusztafaluba, az ottani nagy táborába. Itt másfél óra tömegsport következett, ahol a gyerekek Kiss Zoli vezetésével megtanultak zsinór labdázni. És milyen jól csinálták, még a kicsik is. Innen követtük Imre tanácsát és egy földúton átautóztunk az Izra-tóhoz. Megkóstoltuk a kofalát és a lábunkat lógattuk a vízbe. Ezután bár egy kicsit későn értünk haza, de megérte. A hét vacsorája várt bennünket, paradicsomleves és grízes tészta. Még a brezonokat és kinyalogatták. Ezen az estén tanulta meg az összes gyerek a tábor indulóját, mely a Napséta címet viseli. Innentől kezdve állandóan ezt énekelte a lánykórus.

6. nap/ a szakasz 3. része Füzér-Füzérkomlós 3 km

Csütörtök reggel, mint mindig, majd utána fél tízkor indultunk Hollóházára, megnéztük a porcelánmúzeumot és a gyárat.

Innen átmentünk Füzérre a várhoz, a parkolóban megebédeltünk, majd felsétáltunk a várba. Itt egy fantasztikus ember szuper előadást tartott a vár történelméből. A gyerekeket bezártuk a vártömlőcbe, de hosszas könyörgés után mégis kiengedtük őket.

2013_06_30_07_05_fuzerkomlos_395.jpg

Innen egy rövid 3 km-es sétával értünk a szállásra, ahol közös főzésbe kezdtünk, az utolsó vacsora paprikás krumpli volt. Rövidre szabtuk az estét, tudtuk, hogy holnap hosszas pakolás vár ránk indulás előtt. Ez bejött, mármint a pakolás.

7.nap

Reggel 11-kor tudtunk elindulni haza a takarítás után. Útközben Sárospatakot néztük meg, ami egy gyönyörű kis város, a vár pedig egészen különleges.

 

Annyi pozitív élmény ért, hogy jövőre szívesen újra szervezek egy ilyet, de a táborvezető más lesz. Mi tetszett a legjobban?

-          a gyerekek jobban bírták a túrákat mint mi

-          minden gyerek kivette a részét a munkából

-          minden gyereknek jó volt amit reggelire, ebédre és vacsorára kapott

-          a közös étkezések

-          vacsoránál az ételosztónál történő sorban állás

-          a közös éneklés

-          jó dolog a barátainkkal együtt lenni,

 

 

Köszönöm!

 

Ps.: Köszönöm  Renátának, hogy begépelte a mondandómat.

Itt a vége fuss el véle...vagy inkább túráz véle...

 

26. szakasz Zemplén Boldogkőváralja- Nagy-Nyugodó-nyereg 54.5 km

A szakaszt a 2017 es  és a 2013 as nyári táborok alatt jártuk be. Mind a két tábor érdekes volt mert össze-vissza érkeztek és távoztak emberek, egyik sem volt egyszerű :)

1. túra 2017.07.23. Regéc-Boldogkőváralja 17.6 km

A teljes nyári táborozó csapattal átmentünk Regécre, természetesen az előző napi pecsételési pontról indulva együtt felmentünk a várhoz, közben megálltunk kávézni a faluban lévő látogatóközpontban. A vár alatt ketté váltunk, Balu, Gergő és én nekiindultunk a Gibártig tartó szakasznak. A vártól jó tempóban haladtunk, mert lefele ment az út, kiérve a mezőre visszafényképeztem a várra.

var2.jpg

Innen gyorsan beértünk Mogyoróskára, onnan  egy szép hosszú szakasz egyben Arkáig, a patakvölgyben. Arka gyönyörű kis falu, nagyon tetszett. A beérkezésnél érdekes volt a temető és a szabadtéri színpad egymás mellett.

A falu közvilágítása:

kozvilagitas.jpg

Kifele a hosszú bitumen a völgyben sem volt csúnya. És már meg is érkeztünk Boldogkőváraljára. A falu érdekes volt, szegénység az elején, mosógép a kertben zakatol. A vár alatti rész kifele már jobb. Nagyon örültünk az éppen kinyitó kocsmának. itt végeztünk a szakasszal, de mentünk tovább...ahogy olvasható volt.

Este meglátogattuk a Götz pincészetet, a híres pincefaluban.

pincesor_1.jpg

pince_1.jpg

2017.07.23. Regéc-Boldogkőváralja 17.6 km

 

2. túra 2017.07.22. Regéc Makkoshotyka 25.2 km

Nagyobb csapattal reggel átkeltünk Regécre. Innen indultunk ennek a hosszú megközölhetetlen szakasznak.

hohl.jpg

A Pengő-kői kilátóponton ettünk, és csak mentünk és mentünk. Az István-kúti vadászház pecsét párosa, mint nagypapa és unoka:

istvankut.jpg

Volt egy rész ahol folyamatosan bögölytámadásnak voltunk kitéve, itt a Hohl Zsófival siettünk elől komoly tempóban. Az Eszkála erdészháznál felmásztunk pecsételni, előtte lett volna lehetőség kiszállni, de megbeszéltük, kibírjuk a gyerekekkel együtt. Lassan csak beértünk Makkoshotykára. Nagyon vártuk már a végét.

2017.07.22. Regéc Makkoshotyka 25.2 km

 

3. túra 2017.07.21. Makkoshottyka-Nagy Nyugodó-Nyereg 11.7 km

A 2017-es tábor első napja volt. Reggel külön autókkal indultunk, én kiszálltam az M3-M35 kereszteződés előtt a benzinkútnál az autóból /idáig én vezettem, kímélve a nejem :), mert ő még dolgozni ment Szoboszlóra/, itt vártam meg a többieket / Erzsi, Arnold, Gergő/. Összeszedtek, innen együtt mentünk. Szerencsen megvártuk míg kinyit a cipőbolt, mert az Erzsi otthon hagyta a bakancsát. Kipakoltunk a szálláson Sárospatakon, majd átmentünk autóval Makkoshotykára, és végre indultunk. Molly kutyával együtt.

Lehet túl nagy tempót mentünk az elején, ez később megbosszulta magát. Cirkáló tanyánál pecsételés, és becsületkasszás mézvásárlás. Volt egy patak átkelés, és utána egy érdekes fa aminek az odvában egy sikló lakott.

kekjpg.jpg

Az emelkedő tetején Bányi nyereg előtt az Erzsi elkészült az erejével, ráadásul hívták is őt meló ügyben,(így legalább Ő az első kéktúrázó aki alkalmi munkavállalókat jelentett be kéktúrázás közben :) ). Megszerveztük a fáradtak kimentését a Barbara segítségével Bányi-nyeregtől, mi ketten Gergővel téptünk tovább. Nagy-Nyugodó nyeregig jól haladtunk, majd utána Borz nyeregnél annyira hívogatott az egyenesen előre helyett, hogy úgy elhagytuk a jelzést mint a pinty. Hiába a jó beszélgetés közben nem figyeltünk. Mire észrevettük,már jól lejöttünk,így egy később elfogyó utat néztünk ki visszatérni a kékre, ennek a vége a susnyásba veszett. Nem baj így lett érdekes a túra. Ennek folyománya lett egy érdekes futás, amit majd a következő szakasz leírásánál olvashattok. Csak leértünk a Gergő által keresett pontra  Bányi-nyereg alatt, a Vörösköi vendégháznál. Itt fejeztük be. Még váltottunk pár szót egy kedves családdal akik pecsételés nélkül kéktúráznak. Pár perc és jött értünk a Barbara,

2017.07.21. Makkoshottyka-Nagy Nyugodó-Nyereg 11.7 km (valójában 16.3 km a régi pecsételő pontig)