Bakony Nagyvázsony-Városlőd-Zirc 23.9-41.6 km

2017. szeptember 10. - Fődíszpinty

Kivételesen ezt a két szakaszt egyben írom meg, mert itt volt a több okból is emlékezetes 50km-es éjszakai túránk.

A két szakaszt 3 túra alatt jártuk be, a 2014-es nyári tábor, az éjszakai túra, valamint az első vinyei kirándulásunk alkalmából.

1. túra 2014.07.08. Kab-hegy --Nagyvázsony.

Autókkal mentünk fel Kab-hegyre, egy jót kilátóztunk,

majd elindultunk lefele, kis E nyiladék kis kanyar, sok favágó majd a 6-os nyiladék kis telefonon térképészkedés, majd akkorát estem mint az ólajtó. Még fel sem keltem amikor kedves barátom Móni már elő is kapta a sebkezelő csodaszerét elugrani sem tudtam már le volt kezelve a sebem. Mondtam is neki, hogy elfutni se volt időm, erre jelezte akkor addig üldözött volna amíg utol nem ér: "mer ez annyira jó cucc". Ebből lett a társaságban az Űzöm-Űzöm sztori amit azóta is emlegetünk ha sebesülés van. A vége fele a szenyvíz telep büdös volt, meg tele volt szemetelve a környék. Az elmaradhatatlan bitumenes rész, majd a város és végre pihi, eszem iszom.

2017.07.08. Kab-hegy-Nagyvázsony 9.8 km

2. túra 2016.05.16-2016.05.17. Kab-hegy-Borzavár

Az emlékezetes éjszakai túra, mert hiába találok ki valami állatságot, pillanatok alatt lesznek néhányan, akik szerint jó ötlet. Sok szempontot kellett figyelembe venni, legyenek kiszállópontok, legyen kísérő autó, ne kelljen fáradtan senkinek vezetni másnap. Kibéreltük kedves Barátainkat Erzsit és Lacit. Ők vittek hoztak minket. Móni, Zé, Balu, Arnold, Gergő és én voltam a menő csapat.

Estére értünk Kab-hegyre, előtte való napokon vacak, esős, hideg idő volt, de szerencsére itt már elállt az eső, délelőtt. Csoportkép, érzékeny búcsú a kísérőinktől. Kellemes meglepetés volt az elején, hogy nem volt sár az erdőben.

Úrkútig még éppen csak ránk sötétedett, de szép volt a hold, alig kellett világítani. Még nyitva találtuk a Kéktúra büfét pecsételtünk, vásároltunk, elmajszoltunk néhány szendvicset és indultunk tovább, már sötétben. Így nem néztük meg az őskarsztot. Haladtunk, majd jött egy mező villanypásztorral lekerítve, kicsit próbáltunk elosonni a kerítés mellett, de nagy lett a dzsindzsa így visszatértünk a kapuhoz. Szerencsénkre Molly kutya kíváncsi volt mi lehet bent, így kiderült nincs villany a pásztorban hehe. Keresztül vágtunk a legelőn csak úgy találomra, de aztán találtunk jelzést is a tetején. Hangulatos volt a szép holdfényben térdig vizes fűben sétálni a mezőn.

Éjfélre értünk a Kislőd-Városlőd vasútállomásra, pecsételés, a bakter érdeklődve lesett ki az ajtón kik is vannak itt? Végiggyalogoltunk a falun, minden gazda örült nekünk. Meg a kutyáiknak. :) Éppen mondtuk milyen szép falu, jó lenne itt lakni, amikor halk, majd egyre hangosabb zúgással- zakatolással vonat érkezett. Nagyon durva volt. És a hegyek közben még vissza is verték a hangot, úgy hogy kb. 10 percig hallatszott a vonat hangja, majd mikor a falu feletti kivezető útján, még mindig a hangulatos holdfényben sétálva jött a következő. Nem irigylem az ott lakókat. Beértünk az erdőbe, na ott már a hangulatos, sötét erdő fogadott. Igyekeztünk zajt kelteni nehogy megegyenek a farkasok minket. Kicsit énekeltünk is, megfelelő dalt választva, hogy lehessen tudni mennyi az idő. /3.20-as Blues/

Majd kerülgettünk egy hangulatos patakot, már lefele Németbánya felé, és amikor megjegyeztem sokadszorra milyen hangulatos a hely, a Zéből kitört: baszok én a hangulatra csak érjünk már le. Azóta sokszor emlegetjük a hangulatosabb helyeken.

Már világosban, de rohadt hidegben értünk be Németbányára pecsételni.

Még Mollyt is rázta a hideg. A Móni és a Zé elengedte a távot, ők már csak Bakonybélig szándékoztak menni. Néhányan előresiettünk, már senkinek nem volt őszinte a mosolya, amikor több kilométert mentünk a murvás erdei úton. Itt a Balu és az Arnold /pedig őt a kutyája még húzta is végig :) /,engedte el a távot, és engem a Gergővel. Mi lesiettünk Bakonybélbe, kaptunk finom reggelit, kávét teát.

És jöhetett Kőris-hegy. Asszem átestünk a holtponton, mint a gép mentünk felfele, egy kedves leánycsapattal kerülgetve egymást.

Fotózás a kilátó tövében, majd döngetés lefele Borzavár felé. Közben figyeltem a Locust és az 50. kilométert hangos és csúnya szavas kiabálással ünnepeltük meg. Lent a faluba is hallották a barátaink, akik autóval vártak minket.

Hangulatos túra volt :)

2016.05.16-2016.05.17. Kab-hegy-Borzavár 50.5 km

3. túra 2010.05.10. Borzavár-Zirc

Az egyik nagyon jó Fenyőfői kiránduláson csináltunk egy Fenyőfő-Zirc túrát, aminek a része lett ez a kis szakasz. Valami vihar után voltunk, és a erdő tele volt kidőlt fákkal.